Rengetegen kapunk életünk során kéretlen tanácsokat, amit vagy megfogadunk, vagy nem. De mégis milyen tanácsokat kapnak az anyák?
Szoptatás, fejés, táplálás
Személyes kedvencem a „Meddig szoptattad-miért addig?” kérdéspáros. Senkinek semmi köze ahoz, hogy egy anya meddig szoptatja gyermekét, vagy épp miért dönt úgy, már esetleg szülés elött, hogy nem szeretné szoptatni gyermekét. Nem ördögtől való a fejés, de a tápszer sem.
A másik a két hónaposan nokedlit annak a gyereknek. Persze mi is túléltük, egyeseknek tán van is valami baja amiatt. Ezt inkább nem ragoznám. Nem vagyok nagy WHO szakértő, sőt a hozzátáplálási útmutatót, ajánlást nem is igen követem. Persze van akik inkább azt követik. Sosem tudtam kiigazodni azon amit a gyermekorvos, védőnő, WHO, családtagok ajánlanak. Így mindig amolyan vegyesen csináltam, amit éppen jónak láttam, és kisbabámnak is „megfelelt”.
Ott van még a feles tejet neki. Sosem értettem ez mit takar. Aztán elmagyarázták. Nem tudom, hogy egy feles tej miért táplálna annyira, mint a tápszer, vagy tejital. De lehet én fogom fel rosszul. A legjobb, amikor ezt egy olyannak mondják, akinek a gyermeke érzékeny a tejtermékekre. Szerintem az a szülő áll ott kérdőn, és csak azon gondolkodik, MIÉRT?!
Ne adj neki csokit-adj neki csokit téma meg teljesen kikészít. Ez is olyan, amit el tud dönteni a szülő. Szerintem semmi baja nem lesz a gyereknek egyik opciótól sem.
És akkor ott van, amikor a gyerek nem akar enni. Vannak olyanok, akik azt tanácsolják „hagyjad, ha éhes lesz eszik”, vannak akik azt, hogy „tömd meg”. Kérdem én, miért kell erőltetni, ha valamit nem akar megenni? Az én fiam egy időben, csak háztartási kekszet evett, volt csak tésztás időszak, most csak vajas kenyeres időszakot élünk. Nem hal bele, kap ennit, eszik amennyi jól esik neki.
Játékok, játszás a gyerekkel
Vannak szülők akiknek nincs energiájuk, idejük, türelmük játszani a gyerekkel. Ez nem is baj, meg kell tanulnia egyedül is játszani. Na de amikor az okos szülők jönnek azzal, hogy „énekelj neki, játsz vele, mert nem fogja tudni, hogyan kell játszani” az olyanoktól megkérdezném, ők mennyit ülnek egy nap a gyerekükkel a szőnyegen játszani? Mert általában az ilyenek semennyit, mert egyből bölcsibe adják a gyereket. Ezzel nincs is gond. Csak akkor ne jöjjenek a kéretlen tanácsokkal.
Nincs esti mese-van esti mese. Szerintem mindenkinél más a szokás, van amelyik gyereket nem lehet lefoglalni az olvasással. Van amelyik gyerek meg szereti. Nálunk a disney hangoskönyv vált be.
Fejlesztő játék. De mégis melyiket? Bemész egy boltba minden eladó mást fog mondani, a gyerekorvos is mást mond. Sőt az anyák is. Én mondjuk falra másztam a tanuló kutyus éjszakai „látlak” dumájától. Egyesek a formabedobó bödönről (fogalmam sincs mi a neve) mondanak ilyen ijesztő sztorikat. Hát nekem ezek után tanácsolhatná maga a Jó Isten is, hogy az milyen hiper-szuper fejlesztő játék, akkor sem venném meg. A tanuló kutyusunk azóta is kikapcsolt állapotban van, éjjel legalább is biztosan.
Viszont kaptunk egy szuper bütykölős, készségfejlesztő kockát a mamától, amivel persze, anya jobban eljátszik, mint a gyerekek.
Minden egyéb tanács
- „Ha sír ne vedd fel.” Kérdem én, hogy a francba lehet kibírni, hogy a csecsemőt ne vedd fel, ha sír? Még a mellékhelyiségről is, akár lehúzott alsóneművel rohantam ki, amikor a kisbabám sírt.
- „Hat hónapos babát szoktassunk bilire.” Persze elvileg van egy ilyen fajtája is a szobatisztulásnak, de nem tartom normálisnak, egy hat hónapost bilire szoktatni. Teszem hozzá nem minden hat hónapos gyerek ül stabilan. Egy két évest is nehéz rászoktatni arra, hogy időben szóljon, időben menjen a bilire, wc-re.
- „Ne szoktast magad mellé.” Bár ebben teljesen egyet értek, mert mindenkinek a saját ágyában a helye, és apa ne legyen már a kanapéra száműzve. De azért más ne mondja már meg mi a jó nekünk. Van olyan szülő, akinek a kisbabája minimum kismilliószor ébred éjjel cicizni. Na megnézném más nem rakná-e maga mellé inkább a gyereket. Nálunk is előfordult.
- „Jesszus nem kap így levegőt, megfázik, melege van.” Tipikus hordozós téma amikor ezekkel támadnak. Nem nem fog megfulladni, érzem ahogy szuszog, nem nem fázik, nem nincs melege. Ezekre nincs is szerintem jó válasz.
- „Felfázik.” Igen, mondják ezt olyan szülők, akik minket huszon évvel ezelött, hóban-sárban simán leraktak a földre, nemhogy a lakásban. Nem fog felfázni, nyugodjatok meg.
Rengetegen kaptunk kéretlen, buta tanácsokat, amit mindenki eltud dönteni, megfogadja, vagy sem. Hozzászólásban várom, ti milyen érdekes tanácsokat kaptatok friss, vagy akár több gyermekes szülőként?
Legutóbbi cikkeim is érdekesek lehetnek számodra:
